Kedves Publikum!
Elnézést, hogy nem posztoltam mostanában, de a vizsgaidősuck nevű szörnyeteg felemészti az időmet. De a türelmetekért cserébe most egy hosszabb poszttal fogok szolgálni. Mint ahogy drága P. barátom is írt már sztorikat, ebből kifolyólag én is fogok pár nevettető szatírával szolgálni. A most következő egy igen érdekes (ÉS VALÓS) történet, mely velem esett meg még tavaly november 4.-e szerdán. Mivel egyetemista vagyok, a szórakozás és a kifinomult bulizás az életem szerves része. Azon a napon épp hazatipegve politológiáról, drága Józsi barátommal megbeszéltük, hogy majd alapozunk nála és indulunk tovább a kari buliba.

Nos, hazaérvén a szokásos köröket megtettem:fürdés, borotva, fogmosás, 2 feles. Útra is keltem ezután a híres neves Brüsszeli körútra, a villamoson a kis Tokajimat szorongatva és nagy örömmel indultam meg barátom odújához. Igen ám, de mint mindig, most is sikerült elkúrnom az érkezésem.  Tudniillik, ha megvan beszélve 1 adott időpont arról vagy lemaradok, mint a borravaló, vagy előbb érek oda mint a kukorékolás hajnali 4kor. Most ez utóbbi történt. Szépen ballagok, csöngetek a kapu telefonon és örömmel tudatom Józsival királyi érkeztem. Erre közli, hogy:"CzB, ez kurva jó csak én nyolcat mondtam és nem negyed nyolcat, mert még össze se készültünk Renivel." Na fasza, mondom akkor addig is megyek a szomszéd csehóba, a Judy Bárba. Úgyis naponta megyek el mellette, mért ne néznék le 1 pofa sörre.

Nézem, mondom, milyen pofás kis hely lehet, ha már pince biztos nem rossz. De sajnos egy kedves osztrák óta tudjuk, hogy ez nem teljesen helytálló.

A sógorék télapója a pincéből mászik a lakásba.

A minap összefutottam Felhővel a városban. Szegény nagyon szarul néz ki. Mesélte, hogy a szegedi eset után kénytelen volt pár hónapra eltűnni, ezért úgy gondolta kimegy a haverja után Spanyolba szekuritizni.

Azt beszélték meg, hogy Malagán találkoznak, ahol Antonio dolgozik. Antoniot Lakatos Antalként anyakönyvezték az Úr 1973. évében. Úgy hozta a sors, hogy 2004-ben Angliába ment pizzafutárkodni, de Amszterdamban megállt pihenni egy kicsit. Megtetszett neki, hogy a kurvák az ablakban táncolnak, így végül pár hónapra ott maradt. Hollandiából aztán máig tisztázatlan körülmények -és néhány zsák marihuána- között egy teherautón az észak-spanyolországi Bilbaoban kötött ki. Ott összecimbizett egy Dezső nevű barcelónai őslakossal (Dezső már évek óta ott veretett és várta, hogy elévüljön százmilliós adócsalása), aki az éjszakában vállalkozgatott és elkezdett neki dolgozni. Az évek során aztán Antal -az integráció első lépéseként- felvette a menőbb Antonio nevet, és önállósította magát Dezsőtől. Ebben az is közrejátszhatott, hogy véletlenül megdugta a főnöke kedvenc barátnőjét, akiről szex közben derült ki, hogy igazából nem Daniela, hanem Daniel a neve... Antonio reflexből hókon baszta a csókát(?), hogy felszakadt a szája széle. Idegességében, na meg szégyenében, autóba ült és meg sem állt Malagáig, ahol később egy melegbár kidobójaként szép karriert futott be.

Szóval ide indult Felhő is, megcsinálni a karriert. "Ha egy olyan embernek bejön kint az élet, aki csak akkor ismer fel egy nőnek öltözött férfit, mikor annak fasza már a szájánál himbilimbizik, akkor ott nekem is terem babér" - mondta a haveroknak mielőtt elindult a hosszú útra. A hosszú út nem csak távolságban, de időben is hosszúnak ígérkezett, mivel a családi örökségnek számító fűtés nélküli ezerötös zsigulival készült megtenni a 3000 kilométert.

Tavaly január közepén indult neki az útnak. Éjjel bepakolta a kocsiba a szükséges felszerelést: négy tálca sört, öt kiló csípős Csabait, hat karton barna szofit, egy hálózsákot, néhány váltó fehérneműt, pár pólót, egy farmert és két pár cípőt. Az anyósülésre pedig szépen ráterítette a lefóliázott öltönyét, felcuppantotta a szélvédőre a GPS-t amit még Ilditől kapott, beírta, hogy Malago, és elindult. A határról még küldött egy smst a szüleinek, hogy most egy ideig ne keressék, majd 15 km-re Lendavától megállították a határőrök és cigi, valamint kolbász csempészet miatt bevágták a fogdába, ahonnan egy kisebb afrikai ország éves költségvetéséért (ami gyakorlatilg Felhő összvagyonát jelentette) másnap elengedték, de a cigit és a kolbászt megtartották a gecik.

A viszontagságos útjáról majd máskor bővebben beszámolok, egyelőre legyen annyi elég, hogy mikor Felhő megérkezett nem értette, miből tud megélni egy jól menő buzibár egy ilyen kis porfészekben, mint ez a Malago. Hosszas telefonálgatás után kiderítette, hogy kis félreértés történt, ugyanis nem Malagón, hanem Malagán várja Antonio, ami Felhő szerint csak két kibaszott betű... valójában azonban több száz kilométer...