Szóval Bandzsi és sánta Laci is nagy vadászok voltak, nem csak az öregek.

Hála Istennek volt kitől megtanulni a mesterséget, mert Feribáék igen jól osztották. Egy alkalommal, úgy bebasztak a közeli kocsmában, hogy el se jutottak az erdőig. Mondjuk ilyen alkalomból sok volt, de ez az eset különlegessé avanzsált "az alkoholos befolyásoltság miatt meg nem valósult" rambózások közül. A két öreg úgy érezte, hogy zsinórban háromszor hazamenni vad nélkül vérciki, úgyhogy elverettek a teszkóba és vettek előre csomagolt csirkét, amibe azért belelőttek egyet a sörétessel, otthon meg eladták fácánnak. Persze az asszonyok gyanakodtak, mert elég ritka, hogy egy fácán kitépkedi a saját tollait, levágja a fejét, kibelezi és kimossa magát, aztán csirkének álcázva kiugrik a vadászok elé a bokorból, de vannak ugyebeár dolgok, amiket jobb nem firtatni.

Bandzsiék ebből is tanulhattak. Volt ugyanis egy akciójuk, mikor pár fácánt szerettek volna levadászni a vasárnapi bárbekjúra. Haverok és picsák már be voltak rendelve, elő lett adva, hogy különleges kaja lesz, mert ők lövik a hozzávalót.

Szombat hajnalban el is indultak. Dömebáék kölyökvizsláját is vitték, hagy szerezzen háborús tapasztalatot az a derék eb. Amíg emezek a reggeli wellnessköröket rótták a kocsmában, addig Samuka oda fektetett a Niva anyósulésére egy akkora kábélt, hogy hegyimentőknek kellett lementeni róla. Volt nagy örömködés mikor a két debil beampullázva, fáradtan visszatipegett a kocsihoz. Lacika nem hazudtolta meg önmagát és beleült a méretes kutyaszarba. Bandzsi először csak röhögött, aztán eszébe jutott, hogy az apja biztos nem fogja értékelni a humorukat, úgyhogy sűrű bazmegelések közepette elkezdte kifejteni Lacikának, hogy az apja mekkora szíjat fog hasítani a hátából, ha meglátja, hogy nem elég, hogy beszart az a rühes dög, de még faszán bele is dolgozták az ülésbe.

Volt vagy 9 óra mire kivakarták a szarból a Nivát és kiértek az erdőhöz. Kiszálltak, kiengedték Samukát, aki útközben félelmében összehugyozta a hátsó ülést is, és indulhatott a hentelés.

Samukát ekkor látták utoljára egészen a vadászat végéig, mert mint akinek rakéta van a seggébe, úgy indult meg az erdő felé. Onnantól kezdve egész nap vagy 500 méterre előttük rohangált és felzavarta az összes fácánt, de hát ilyen messziről esélytelen volt eltalálni őket, úgyhogy lövöldöztek a kutya irányába, hátha arra visszajön, ha már a "Samuka gyere!" a "Samuka, -fütty- cic gyere apucihoz!" és a "Samuka a büdös kurva anyád, ha elkaplak elharapom a torkod!" nem segítettek. Lacika amerre arccal állt arra tüzelt, pontosabban amerre sikerült, mert a puska úgy rángatta csökevényes kis testét össze-vissza, mint a rongybabát. Ki is lőtte egy másik vadászbrigád terepjárójának az egyik ablakát, de azok szerencsére nem voltak a közelben, úgyhogy inkább elódalogtak Bandzsiék is.

Pár órával később szerencsétlenek elkámpicsorodva sétálgattak a fák között és arról beszélgettek, hogy mekkora gáz lesz bevallani, hogy génkezelt teszkós tyúkból főtt a fácánleves, mikor megláttak egy nyulat. Van egy olyan régi szokás, hogy azé a vad aki meglövi, szal Bandzsi már maga előtt látta a képet, ahogy másnap dicsekszik a csajoknak, hogy mekkora vadnyulat lőtt, miközben Lacikának semmit nem sikerült eltalálnia a gecinagy terepjárón kívül, mikor dördült a puska. Sánta Laci csípőből, célzás nélkül végezte ki a tőle 20 méterre botorkáló nyulat. Bandzsi először csak bambult, aztán odafutott, felrúgta a tetemet a levegőbe és röptében ketté lőtte, majd ránézett Lacikára és ennyit mondott: "El akart repülni, de én lelőttem, enyém!"

Az anyjáék fél napig szedegették a söréteket a szitává lőtt állatból, de így is jutott elég a pörköltbe. A hétvégi események nagy nyertese végülis Samuka lett, mert a bulin mindenki kapargatta neki a tányérjából az ólmos nyúlpaprikást, Bandzsit pedig hétfőn jól megverték a Vendelék, mert azt a fülest kapták, hogy ő vadászott arra valamelyik droid cimborájával, ahol az Antónió kúhetesének kilőtték az ablakát.