FASZKIVAN!

Életképek, fényképek, arcok, harcok. Minőségi szórakoztatás sűrűn frissülő tartalommal.

Okosságok

Magyar Blogok
Site Meter

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...


NAVIGÁCIÓ

2011.09.23. 16:35 P.

Érdekes

Míg egy férfi autóját szerelte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára. Haragjában, a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a francia kulccsal üti. A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a törés miatt.

Mikor a gyermek megkérdezte az apját, szemében fájó tekintettel:

- Apa mikor fognak visszanőni az ujjaim?

Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott. Visszament az autójához és többször belerúgott. Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte. A gyermek azt írta: "SZERETLEK APA!"

 

A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! A probléma a mai világban az, hogy az EMBEREK VANNAK HASZNÁLVA és a TÁRGYAK SZERETVE!

Szólj hozzá!

Címkék: érdekes történet


NAVIGÁCIÓ

2011.02.07. 18:10 P.

Felhő, Sunshine, Malaga

Tehát ott hagytam abba a múltkor, hogy Felhő hazajött Magyarországra. Tette ezt egyrészt azért, mert mégsem jött be annyira az élet odakint, másrészt pedig azért, mert annyira belejött a portázásba, hogy egyszer nem engedte be a tulajdonosnak az unokaöccsét a klubba. Ez még nem lett volna akkora probléma, de érvelését egy jól irányzott jobbhoroggal zárta le, aminek következtében a kis Miguel bőven 8 napon túl gyógyuló sérüléseket, a szórakozóhely utcafrontja pedig súlyos anyagi károkat szenvedett.

Juan mikor megtudta, hogy valaki szétütötte a kis majomgyerek arcszerkezetét egyből bosszút esküdött. Aztán közölték vele, hogy Felhő volt az, mire csak annyit mondott, hogy Felhő ki van rúgva. Meg volt azért neki kint is a hírneve, na. Valószínűleg jó entrée volt mikor Malagába megérkezvén bulizni támadt kedve, ám mivel nem egy hugyszagú motoroskocsmába, hanem egy elegáns éjszakai szórakozóhelyre szeretett volna bejutni, árpádsávos és Nagy-Magyarországos fejkendőjét nehezményezték az akkori kidobók, akiket hirtelen felindulásból a klub előtt parkoló kocsik alá helyezett némi testi kényszert alkalmazva. A lényeg, hogy Juan sem igazán akart összetűzésbe keveredni vele, így inkább megkérte az asszisztensét, hogy kurva gyorsan takarodjon kirúgni Felhőt, de ne mondja, hogy ő küldte, csak annyit kérjen, hogy holnap már ne jöjjön dolgozni.
 
Felhő érezte, hogy malagai karrierje itt kicsit megbicsaklott. Mivel amúgy is elege volt már a sós vízből és a napsütésből, amitől a kopasz fejbúbja mindig rojtosra égett, inkább úgy döntött hazajön. Lóvét azonban nem sikerült félretenni, mert mindig az összes pénzét elverte nőkre és kokainra. Ha a pia is fizetős lett volna, akkor még ő tejelt volna azért, hogy ott dolgozhatott. Egy idő után már kölcsön se nagyon tudott kérni, mert ha valaki finoman megkérdezte, hogy mikor szándékozik kiegyenlíteni a tartozását, akkor a behajtani kívánt összegtől függően ujjperc-, illetve orrtörést helyezett kilátásba a jóhiszemű hitelezőjénél.
 
Mivel pénze nem volt, a hír, miszerint összecsomagolta a főnöke unokaöccsét pedig futótűzként terjedt abba a kis picsányi városba, így munkára nemigen számíthatott már. Egy ideig próbált beállni halásznak, de egyfelől nemigen dübörög ez az iparág a szigeten, másfelől pedig egyik kapitány sem szereti, ha a szakállánál rángatva próbálják meggyőzni arról, hogy igenis jó munkaerő az arcszűrzetet hevesen markoló kéz gazdája. Szerintem érthető, hogy ez a fajta mozdulatsor nem feltétlenül illik bele a tengerészeti hierarchia viszonyrendszerébe.
 
 
Szó, ami szó Felhő újra Magyarország irányába kezdett kacsingatni, de a kinti fényűzés után nem akart visszaköltözni az anyjáékhoz a csepeli szoba-konyhás garzonba, így került a képbe Andréj a kispajtásaival, akiket még az erdélyi útja során ismert meg.

 

Szerintünk: (0/5)
Szerinted: (5/5)

1 komment

Címkék: történet spanyolország románia felhő malaga andrej


NAVIGÁCIÓ

2009.03.10. 18:13 P.

Az innovatív...

Nem is olyan régen, alíg pár éve, egy szokványos hétköznapi, suli utáni kocsmázás alkalmával egy haver mesélte a következő sztorit.

Kocsmázni voltak egyszer egy társasággal, hol máshol. Várakozásnak megfelelően hozták a szintet, alaposan lerészegedtek, annak rendje és módja szerint. Néhány sör után megindult a sorozatos attack a piszoár ellen, ezen semmi gyanús nem lett volna, ámde az egyikük magával vitte a székpárnát, amit gondos előmunkálatok során leszerelt a segge alatt támaszul szolgáló székről. A gyerek irányba állította magát a WC felé, majd elszelelt. A többiek összenéztek, miapicsa, de hát volt jobb dolguk is, mint elemezni a szituációt.

Két sörnyivel később a srác még mindig sehol, kezdett gyanús lenni, hogy hol a faszba járhat a székpárnával. Utánament az egyik, aki még segítség nélkül tudott járni. Az ajtón belépve igencsak rácsodálkozott a látottakra, ugyanis a gyerek a piszoár előtt állva aludt, homlokkal a falnak dőlve, a homloka előtt a székpárna, a farka meg lóg a piszoárba. Még mielőtt a nagy csodálkozástól leesett volna az álla,a srác telefonján megszólalt az alarm, felébredt, visszatette a brét a helyére, a székpárnát levette a homloka elől, és mint aki jól végezte dolgát, visszaindult a társaságba. Kiderült, hogy tapasztalt alkoholistához méltóan előre tudta, hogy szundi várható, ezért vitte a székpárnát, és a telefonján beállította az ébresztőt, hogy majd jelezzen, ha kelni kell, elővette a dákót, belógatta a piszoárba, kényelembe helyezte magát a székpárna segítségével, majd nyugodtan elaludt, tudván, a telefon majd felébreszti. Ilyen emberek is léteznek, lesz itt még magyar feltámadás!

Szerintünk: (0/5)
Szerinted: (3,8/5)

30 komment

Címkék: telefon sör történet kocsma vicces részeg alszik budi áron piszoár alarm dákó székpárna bré


NAVIGÁCIÓ

2009.03.08. 01:40 P.

Tanulságos történet

"Hideg januári reggel volt, mikor egy ember megállt egy Washington DC-i metróállomáson és hegedülni kezdett. Hat Bach darabot játszott összesen negyvenöt percen keresztül. Ezalatt az idő alatt több mint ezer ember fordult meg az állomáson, legtöbben a munkahelyükre igyekeztek a csúcsforgalomban.

Három perc múlva egy középkorú férfi észrevette a zenészt. Lelassított, és egy pillanatra meg is állt, majd továbbsietett. Egy perccel később a hegedűs megkapta az első egydollárosát, egy nő dobta bele a hegedűtokba anélkül, hogy megállt volna. Néhány perccel később valaki a falhoz támaszkodva kezdte el a zenét hallgatni, de kis idő múlva az órájára nézett, és továbbsietett.

Legjobban egy hároméves kisfiú figyelt fel a zenére. Anyukája kézen fogva vezette, de a fiú megállt a hegedűst nézni. Nemsokára az anyuka továbbhúzta, de a kisfiú közben végig hátrafelé kukucskált. Ugyanez más gyerekkel is megtörtént, kivétel nélkül mindegyik szülő továbbvezette őket.

A 45 perces előadás alatt csak 6 ember állt meg zenét hallgatni. Nagyjából 20-an adtak pénzt, de közben le sem lassítottak. Összesen $32 gyűlt össze. Amikor vége lett a zenének, és elcsendesedett az állomás, senki sem vette észre a változást. Senki sem tapsolt, senki sem gratulált.

A járókelők nem tudták, hogy a világ egyik leghíresebb hegedűművésze, Joshua Bell játszotta a zenetörténelem legnehezebb darabjait 3.5 millió dollár értékű Stradivari-ján. Két nappal a metróállomásbeli előadás előtt egy teltházas bostoni színházban lépett fel, ahol a jegyek átlagosan $100-ba kerültek."

 

A tanulságot mindenki maga vonja le, de álljatok meg egy pillanatra és osszátok meg velünk egy komment formájában, hogy mi jutott eszetekbe!

Szerintünk: (5/5)
Szerinted: (5/5)

10 komment

Címkék: történet bell tanulságos bach stradivari jpshua


süti beállítások módosítása