Egy jó sztorival sok minden megúszható.

2007 késő márciusában bukkant fel a BBC News 24, a The Sun, és a The NY Times hasábjain, illetve több ezer weboldalon a hír: Egy mumifikálódott tündér maradványaira bukkantak Derbyshire-ben. Úgy nézett ki, mint egy ember és lepke keresztezése, és olyan kicsi volt, mint egy újszülött. Körülbelül 8 inch magas volt, vékony, törékeny csontozattal rendelkezett. Még az arca is tisztán kivehető volt, s a fején lévő szőkés színezetű hajszálak maradványait lehetett látni. Az élőlényt Dan Baines találta kutyájával, mikor egy régi úton sétált Derbyshire két kicsiny faluja, Duffield és Belper között. A környék egyébként gyakran volt a helyi misztikumok táptalaja. Errefelé a helyiek gyakran látni véltek egy az út mentén sétáló, majd hirtelen eltűnő alakot, a meleg nyári napokon alkonyatkor pedig táncoló fényeket a messzeségben.

“Épp az úton sétáltam végig, amikor egy domb közelében a kutyám hirtelen ugatni kezdett. (a környék tele van dombocskákkal, hasonlóak a kunhalmokhoz) Folyamatosan ugatott, és nem akart onnan elmenni, szemeit állandóan a dombon tartotta. Kíváncsi voltam és odamentem, beletúrtam a földbe, amikor is észrevettem, hogy valami nagyon különös dolgot találtam! A domboldalban egy mély repedést találtam, ami egy üregben végződött. Túl sötét volt odalenn, ezért a kocsikulcsomon lévő lámpával világítottam be. Egy emberszerű lény alakját véltem fölfedezni, viszont annál sokkal kisebb volt. Első gondolatom az volt, hogy kihívjam a rendőrséget, mivel azt hittem, egy csecsemő, vagy kisgyermek holttestére bukkantam, de mikor jobban megnéztem, letettem a dologról. Az alaknak ugyanis szárnyai voltak. Mivel nem mertem megfogni, bottal piszkáltam ki az üregből, majd telefonon felhívtam a feleségemet!”
Április 1-jén aztán, Dan Baines egy hivatalos tájékoztatást tett közzé honlapján:

“Még ha hisztek is a tündérekben – mert én hiszek -, mindig lesz némi kételkedés bennetek, hogy vajon amit láttok valódi-e. Azonban a varázslat, melyet a tündérek esetleges valódisága keltett olyan dolog, amire emlékezni fogtok egész életetekben. Alas, a tündér, hamisítvány. Tudásom és hitem, s nem utolsó sorban szorgalmam tette lehetségessé, hogy ilyen egyszerre varázslatos és valóságos dolgot hozzak létre. Szerettem volna, ha a Tündérek létezésének ténye elismerést nyer a modern társadalomban.”

A nagy önleleplezés ellenére hónapokig keringtek kiválogatott képek, és szövegek a történetről, továbbra is úgy állítva be az egészet, mint hiteles bizonyítékot. Ezekből az internetes levelekből előszeretettel, vagy direkt hagyták ki Mr. Baines hivatalos vallomását a tréfáról. A modell egyébként nagyon jól megmunkált, részletgazdag és szinte tökéletes. Elkészítésének később elárult titkai is lenyűgözők. Nem hiába, hogy annyi ember bedőlt a tündérmesének. Később, április 8-án a mumifikált “maradvány” 280 dollárért elkelt az ebay-en. Néhai tulajdonosa elmondta, kapott olyan leveleket is, melyben többen azt állították, hogy szintén láttak hasonló élőlényeket, míg voltak olyanok, akik azt tanácsolták, vigye vissza oda, ahol találta, különben elátkozott lesz.

Az emberek azóta is hisznek benne, egyesek szerint az egész tréfa-história csak álca, mert a kormány el akarja tusolni az ügyet…

Ez a jelenet a British Airways London - Johannesburg közötti járatán történt meg. Egy ötvenes fehér asszony egy fekete férfi mellett ült. Láthatóan nagyon zaklatott volt emiatt, így hívta a stewardesst. A légikisasszony kérdezi:
- Mi a probléma, hölgyem?
A fehér nő:
- Talán nem látja? Egy fekete mellé ültetett engem. Nem bírom elviselni, hogy egy ilyen gusztustalan lény mellett kelljen ülnöm. Adjon nekem egy másik ülést, kérem.
A légikisasszony:
- Nyugodjon meg kérem. A gépen majdnem minden ülés foglalt, de megnézem, hogy van-e még szabad hely.

A légikisasszony elment, majd néhány perccel később visszajött és azt mondta:
- Ahogy mondtam, nincs több üres helyünk a turista osztályon. Van azonban egy hely az első osztályon - és mielőtt az asszony bármilyen megjegyzést tehetett volna, a légikisasszony folytatta. A mi légitársaságunknál nem szokás, hogy turista osztályon ülő utasnak engedélyezzék, hogy átüljön az első osztályra, de figyelembe véve a körülményeket, a parancsnok úgy találta, hogy valóban botrányos arra kényszeríteni valakit, hogy egy ilyen visszataszító ember mellett üljön.

Majd a légikisasszony a fekete férfihez fordult:
- Úgyhogy Uram, ha úgy kívánja, vegye a kézipoggyászát, az első osztályon a szabad hely Önre vár.