Ahogy ígértem, folytatom bulgáriai nyaram beszámolóját. (Emlékeztetőül itt az előző.)

A munkámhoz hozzá tartozik az is, hogy a redves vendégeket a repülőtéren várom. Öltöny, nyakkendő, 45 fok. A debreceni gép természetesen megint késik. Naponta 2 gépet kéne időben elindítaniuk, de az sem sikerül. Mondjuk én már annak is örülök, ha nem marad otthon a fél brigád bőröndje. Kiírják, hogy mindjárt landol a gép. Imádkozunk. Még visszafordulhat! Látjuk, ereszkedik. Le fog szállni. Picsába. Még lezuhanhat! Megáll. Picsába.

Holnap megint vizsga. Ezzel gondolom nem csak én vagyok így, úgyhogy tanulás helyett gondoltam megosztok veletek néhány muzsikát amivel el lehet verni az időt.

Tanulni már fölösleges, inkább az esélytelenek nyugalmával vágjunk bele a holnapi agyfaszba.

Mivel a mai pop ipar ontja magából a szarabbnál szarabb Cséziket, No Thanx féle csökevényeket és Groovehouse lemezeket, ezért úgy gondolom néhány klasszikus örökzöld inkább ráhangol az éjszakába nyúló tanulásnak álcázott faszverésre.

Erről jut eszembe az a Kovács András Péter idézet, hogy: "A magyar zenei életben amit látok látvány, amit hallok halvány." 

Kezdjük egy, a szívemhez közel álló darabbal, a Black Hole Sunnal. A muzsika 1994-ben (14 éve baszki) ért fel a csúcsra, ezzel a Soundgarden nevű grunge bandát hírnévhez és nem kevés készpénzhez juttatva. A srácok úgy gondolták, hogy a csúcson kell abbahagyni, így nem sokkal később fel is oszlottak. Miután elverték a pénzt kurvákra, drogra és még több kurvára, úgy gondolták, hogy lassan ideje lenne újra összeállni, ezért hamarosan újra elkezdenek koncertezni.

(Soundgarden - Black Hole Sun)

A következő darab, amit szeretnék bemutatni, egy amerikai együttes a The Strokes műve. Ez is a híres és zeneileg igen termékeny '90-es évekből származik. Igaz, a lemez amin kiadták 2001-es, de Julian Casablancas (az énekes) állítása szerint már korábban megírta, csak előtte kénytelenek voltak bekurvulni valamelyik kiadónak, hogy szerződést kapjanak. A szám címe Last Nite és gyakorlatilag a Strokes máig egyik leghíresebb muzsikája.

(The Strokes - Last Nite)

A '90es évek brit pop/rock éra leghíresebb és legsikeresebb képviselője az Oasis. Több, mint 90 millió eladott lemez és közel 100 teltházas Wembley után idén kijött végre az új albumuk, a Dig Out Your Soul. De nem erről a korongról mutatnék zenét, mert szerintem túl pszichedelikusra sikerült, bár amennyi drogot a srácok az 1994 -es befutásuk óta elfogyasztottak csoda, hogy még élnek. Az együttes egyébként folyamatosan hallat magáról. Általában nem szakmai sikereikkel, hanem sokkal inkább balfaszkodásaikkal kerülnek be a médiába. Az együttes frontembere, Liam Gallagher, például egy müncheni koncert után egy egész amerikai foci csapatba kötött bele. Ki is verték a fogait. A 2001-es Szigetre pedig a dalszerző-énekes-gitáros Noel Gallagher (a fogatlan testvére) nem jött el, mert összevesztek útközben. Ettől függetlenül a zenéjük igen jó, a koncertjeik pedig feledhetetlenek.

(Oasis - All Around The World)

Mivel megint elbasztam egy órát, ezért lassan be is fejezem, de előtte még egy John Lennon nótát szeretnék beszúrni ide. Aki nem tudja kiről van szó, az most kapcsolja kifele a számítógépet és menjen aludni, mert ez a blog nem 12 éveseknek íródik, este 8 pedig már kurva rég elmúlt és holnap reggel suli van, basszátokszájba!

(John Lennon - Mind Games)

Lehet ám kommentelni, leugatni, beugatni, vagy csak úgy írni. Sok szerencsét holnapra!

Ez a kép már napok óta terjed az interneten.

 

(A képen az épülő M6-os autópálya látható)

Bár sokan azt feszegetik, hogy mennyire fölösleges alagutat fúrni egy mezőn, azért én hozzáfúznék pár gondolatot.

1: Mi a baj ezzel? Lehet, hogy hegyet is fognak fölé építeni!

2: A földön közel 6 milliárd ember él. Napról-napra egyre többen vagyunk, a termőföldek felértékelődnek. A magyar mérnökök nagyon okosan kifejlesztették ezt az un. mezőalagutat. Majd 200 év múlva meglátjátok, amikor mindenki küzd a bevethető területekért, a mi kormányunk csak azt fogja mondani: "ennyi bazdmeg!"

3: Nagy munka volt ám ráhordani azt a 3-4 méter vastag földet, ne nézzük már le őket...

Kicsit azért komolyabban véve a dolgot... Azért álljon már meg a kurvaélet! Csodálkozunk, hogy Svájcban és Horvátországban is olcsóbban építik az autópálya kilóméterét, mint a mi takony országunkban? Pedig náluk hidakat, alagutakat kell építeni. Hát nem csoda. Itt ha nem lopják el az anyagot vagy a pénzt, akkor ilyeneket csinálnak. Szánalom, vicc, kurvaanyád.