Aki nem vásárolt be csütörtökön éjfélig, az csúnyán rábaszott. Jön az éhhalál, az alkohol elvonási tünet és a macska is össze fogja szarni a nappalit, ha nem lesz elég az alom. Ilyesmi gondolatok vezérelhették azokat, akik ma amerikai katasztrófafilmeket megszégyenítő pánik hangulatban vásárolni indultak valamelyik hiperszupermarketbe/ba/nak/nek/höz. (nehéz szó, gecc)

Este gondoltam elzarondok(o)lok (de kurva nehéz ez a magyar nyelv...) a budaörsi Tescoba venni kenyírt holnapra. Már a parkolóban pislogtam, mint szűzlány a naszéjszakán, ugyanis alig találtam parkolóhelyet. De ami bent fogadott, az volt az igazi kultúrsokk. Az emberek púposra pakolt bevásárlókocsikkal üvöltözve rohangáltak, mint deáktéri tüntetők a T-34 elől. Hirtelen azt hittem lemaradtam valamiről és megint jönnek az oroszok, a törökök, vagy Kiszel Tünde rokonai. De (de, így is kezdünk mondatot, bazz) felvilgásoítottak, hogy ennél sokkal durvább a helyzet:

Durva. De tényleg. Így már érthető miért volt minden kosár tele szemeteslapáttal, kenyérpirítóval, műanyag kerti székkel és ezekhez hasonló létfontosságú termékekkel.

A zöldséges részlegen, mintha sáskahad ment volna végig, úgy ki volt pucolva. DE! Az egyik polcon megláttam egy szem paradicsomot. BIZONY! Boldogan nyúltam volna érte, mikor hátulról rámordítottak: "Nana, az az enyém!" Fonnyadt is volt, meg pici is, nem érte volna meg meghalni érte, úgyhogy otthagytam. De (ugye?) a kenyeresnél ennél is durvább élményben volt részem. A polcok üresre porszívózva, a kifosztott zsömletartók előtt meg vagy 40 ember toporgott, mint a fosos galamb.

Hamarosan megjelent szerencsétlen pék az emeletes zsömleszállítójával, de mire odaért volna a tartóhoz, addigra a polcokat is leverték róla. Éhes a magyar, na! Válság van, sose lehet tudni szombaton is lesz-e még mit enni.

A pénztárnál 20 percet kellet sorban állni. Közben a hangosbemondó vészjóslóan szajkózta, hogy az üzlet 23 órakor, azaz 32 perc múlva bezár és csak másodikán reggel nyit ki újra, ezzel is fokozva az amúgy is pattanásig feszült hangulatot.

A pénztár melletti fagyis hűtőben találtam egy szőlőfürtöt. Még volt rajta három szem...

Olyan büszke vagyok! Magyarország, én így szeretlek!!!