A Coca-Cola legutóbbi, lájtos kóláját promótáló reklámjában a csúnya, disznófejű, bicskanyitogató hangon nyivákoló Duffy biciklizett el a teltházas koncertről a közeli sarki fűszereshez. Közben énekli, hogy ő kurvára élni akar, és olyan akar lenni, mint mindenki más. Nyom is gyorsan egy kört az ABC-ben a bicóval, ahogy azt a többi normális ember is szokta. A kasszás gyerek látványosan örül neki, hogy a sárgarépák között válogató Sarah néni és a katéterrel kutyát sétáltató Alex bácsin kívül végre más is betéved a szutykos kis kócerájba.

Tekerj a kurva anyád!

Gondoltam ez a Coca-Cola marketing új irányvonala. Különösebben nem érdekelt, elkapcsoltam a picsába, ha ezt a szart adta valamelyik színvonaltalak kereskedelmi csatorna. De ma pozitívan csalódtam. Ritkán mondom egy reklámra, hogy jó. De ez jó. Megindító, kedves kis szpot, ami erőt ad, leköt, megérint, fasztudja. Mindenestre kilóg a többi sablanos "Beszéljünk a hüvelygombáról a vízköves mosógép tetején ülve, miközben lábunkat ásóka elleni, ánuszunkat pedig aranyér elleni kenőccsel kenegetjük, mialatt a mutatóujjunkkal a tyúktojásnyira dagadt prosztatánkat próbáljuk kitapogatni" féle unalmas reklámok sorából.

Íme: