"Hideg januári reggel volt, mikor egy ember megállt egy Washington DC-i metróállomáson és hegedülni kezdett. Hat Bach darabot játszott összesen negyvenöt percen keresztül. Ezalatt az idő alatt több mint ezer ember fordult meg az állomáson, legtöbben a munkahelyükre igyekeztek a csúcsforgalomban.
Három perc múlva egy középkorú férfi észrevette a zenészt. Lelassított, és egy pillanatra meg is állt, majd továbbsietett. Egy perccel később a hegedűs megkapta az első egydollárosát, egy nő dobta bele a hegedűtokba anélkül, hogy megállt volna. Néhány perccel később valaki a falhoz támaszkodva kezdte el a zenét hallgatni, de kis idő múlva az órájára nézett, és továbbsietett.
Legjobban egy hároméves kisfiú figyelt fel a zenére. Anyukája kézen fogva vezette, de a fiú megállt a hegedűst nézni. Nemsokára az anyuka továbbhúzta, de a kisfiú közben végig hátrafelé kukucskált. Ugyanez más gyerekkel is megtörtént, kivétel nélkül mindegyik szülő továbbvezette őket.
A 45 perces előadás alatt csak 6 ember állt meg zenét hallgatni. Nagyjából 20-an adtak pénzt, de közben le sem lassítottak. Összesen $32 gyűlt össze. Amikor vége lett a zenének, és elcsendesedett az állomás, senki sem vette észre a változást. Senki sem tapsolt, senki sem gratulált.
A járókelők nem tudták, hogy a világ egyik leghíresebb hegedűművésze, Joshua Bell játszotta a zenetörténelem legnehezebb darabjait 3.5 millió dollár értékű Stradivari-ján. Két nappal a metróállomásbeli előadás előtt egy teltházas bostoni színházban lépett fel, ahol a jegyek átlagosan $100-ba kerültek."
A tanulságot mindenki maga vonja le, de álljatok meg egy pillanatra és osszátok meg velünk egy komment formájában, hogy mi jutott eszetekbe!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Raha92 · http://www.jabjab.blog.hu 2009.03.08. 07:42:17
2, Amikor az emberek sietnek, nem nyitott aggyal mozognak az utcán
3, A gyerekek nyitott, érdeklődő viselkedését éppen elkezdik a felnőttek letörni
4, Amire nincs árcimke rakva, sokkal olcsóbbnak tűnik
5, Az emberek ilyenek, ha ingyen kap valamit, nehezebben veszi észre az értékét
6, Nem Washington DC-ben kellett volna hegedülnie az aluljáróban
7, Én nem mertem volna levinni egy Stradivari-t a metróállomásra (Gibson ex Huberman a neve a hangszernek)
8, Ha Budapesten teszi meg mindezt, már lenne az országnak egy jó hegedűje
9, Miért nem este ment ki hegedülni?
ÁRON 2009.03.08. 12:18:10
ÁRON 2009.03.08. 12:18:51
Nikki_ 2009.03.08. 20:21:21
fodorlina 2009.03.09. 13:31:58
Mélisande · http://melisandegyuruje.blog.hu 2009.03.10. 15:09:54
Meg az, mennyre sznobok az emberek. Félő, hogy én is továbbmentem volna. Persze a mertrómegállóból legtöbben igyekszünk minnél hamarabb felszínre jutni. Amúgy hallottam, hogy a párizsi mertó Bastille téri megállójában rendszeresen énekelt egy lírai szoprán énekesnő, persze akkor még csak mint utcai zenész. Azóta meg CD-je is van. (A nevét sajna nem tudom.) Valakinek feltűnt.
testlife 2009.03.10. 23:34:22
pizsama 2009.03.11. 02:07:44
wazzzaaa 2009.03.11. 09:44:45
dzsedi 2009.03.18. 18:42:07