Hát, most aztán kibasztam magammal. Megpróbálom rekonstruálni a mai estét, helyenként lehet, hogy Picúrt is segítségül kell hívnom hozzá. Ő ugyanis gyakorlatilag élőben követte nyomon a történteket.

Az egész úgy indult, hogy Andrissal szeszelni támadt kedvünk. Zsolti betegnek érezte magát, ezért úgy döntött, kihagyja a bulit, de józanon (már amennyire ő alapból józan) csatlakozik a partihoz. Amit róluk tudni érdemes, azt majd egy-egy következő posztban az orrotokra kötöm, hogy ne sírjon a szátok addig sem.    

Andrisnak ma átkattant, a gyerek pokrócokból és ágyneműhuzatokból eszkabált a szoba közepén egy kibaszott tutajszerűséget, aminek a struktúráját egy felborogatott asztal, oldalra döntött ágyak, és a szentély központját egy leterített matrac képezte. Azt' most egész nap ott gubbaszt, gitározik, danol, meg vedel magába'.

Úgy döntött, ő ma kalóz, méghozzá Nordenholz kapitány, az ajtajára kibiggyesztett egy papírfecnit, amin keresztül tudatta a halandókkal, hogy ő bizony kapitány, és veszélyes, valahonnan okosított egy kendőt, ilyen nagy, rojtos terítőszerű fejkendőt, azt' felkötötte, hogy ő márpedig egy hírhedt kalózkapitány.

Egy szarrá rágott szívószállal a pofájában egész nap Bob Dylan-t hallgatott, serényen énekelve a csöppnyi szöveget, amit a kis fejébe tuszkolt ezelőtt. Szóval hallgatta, énekelt, és rumot vedelt, néhol a szájából kivette a szívószálat, majd morogva varázsolt egy-egy újabb kupicával az asztalra, amit utána serényen be is tolt az arca mögé.

Elég az hozzá, hogy úgy döntöttünk, ma (nem, ennek semmi köze a márc. 15-höz, rohadjatokmeg) nem egy szokványos vasárnap este lesz, hanem mi igenis felöntünk a garatra. Ha nem is fel, és nem is a garatra, de önteni többé-kevésbé sikerült az est folyamán. Szóval én megborotválkoztam, azér' mégse' borostásan vedeljünk, elvégre akció van, vagy mifene. Összekaptuk hát magunkat, meglátogattuk a sarki boltott, bespájzoltunk egy üveg bort, nameg a túrórudikat (sosem maradhat ki, igencsak kellemetes ízt ad a rókának, ha hányásra kerül a sor, márpedig a tapasztalt kalóz és matróza mindenre fel kell, hogy legyenek készülve!), és visszatértünk a fedélzetre, ahol a mulattatáshoz segíségül hívtuk Zsolti natúr megnyilvánulásain kívül ezt a virtuális világot is, vagy mia'zannya. Több pia nem kellett, nekem még maradt Metaxxám, a kapitány úrnál pedig leledzett még cseppnyi rum. Később elmagyarázta, hogy ő tényleg kalóz, csak más időben.

Hazaérve nekiláttunk a zsákmánynak. Megkaptam az ígéretet, mi szerint, ha jól tűröm a vihart, elsőtiszti pozíció lehet a részem, amolyan bizalmi pozíció ez, minden másnap este le lehet szopni a kapitányt. Lebotorkáltunk a kabinba, ahol Zsolti vacsorázott, az ehhez elmaradhatatlan videót bámulva, amin három jól megtermett hímnemű emberi példány épp középső végtagjukkal egyszerre szondázták meg egyetlen törékeny lány popsiját. Kokárda sehol, gondolom, azt már lekúrták a csajról időelőtt, szégyentelenek. Pizza volt a menü, ahhoz ez passzol, mondta Zsolti. Hát, erre inni kell, mondtuk mi. El is indult hát a tengeri kaland.

Elég hamar elpusztítottuk a közelben leledző szeszesitalokat, igazi jó munkás parasztember módjára betermeltünk mindent, amit láttunk. Némileg talán be is rittyenthetettünk egy lepkefingnyit, mikor Nordenholz kapitányból kitört a vágy, hogy elvezényelhesse az Új világ szimfónia negyedik tételét, ami alíg 10 perc, ugyanis menet közben rájött, hogy a kibaszott varázspálcával való tellegetés nem csak varázslásra, de akár partitúrából való vezénylésre is alkalmatos lehet. Következő képp adta tudtunkra, mi a stájsz: Zsolti felé fordult, és a következőket suttogta ordítva a fülébe: Kapcsold ki a baszást! Zsolti nem tétlenkedett, tudta, hogy az élete forog kockán, baszás kikapcs, youtube előkeres, New world symphony, és Andris máris a kezdeti instrukciókat szolgáltatta a személyzet számára: Basszál rá hangot, öreg! Jobb kezében szétrágott szívószál, bal kezében üres üveg. Nagyjából három perc kellet, hogy szegény izzadni kezdjen. Ennek ellenére tellegetett becsületesen, mintha csak egy valódi zenekart vezényelne. Zsolti menetközben konstatálta, hogy ez előtt sosem értette, miafaszé' kell karmester egy zenekarba, inkább tanuljon meg valami hangszeren nyekeregni, de hogy mostmár megvilágosodott, és mindent ért, mindez Andris performance-jét követően. Andris a tubásokról sem feledkezett meg, négy és fél percnél járunk, üvölt a zene, megszólal: Basszál még rá hangot! Több se kellett Zsoltinak, baszott rá. Fagott szóló, Andris beint, már csak egy halk betét, utána húrosszekció tornázik, a karmester ritmusra meghúzza az üres üveget, telleget tovább. A végéhez érünk, Andris a következő szavakkal dől az ágyra: A betyárját! Néhány gyors lélegzetvétel utána konstatálta, hogy ez egy igencsak nehéz mű ám, és hogy még sosem sikerült ilyen jól levezényelnie. A spontán taps meg is hatotta, a következőket fűzte hozzá csupán: Most valami kibaszott undorító videót akarok látni. Zsolti berakott valami animációs szart, amin egy malacot környékeztek a méhek, zümmögtek, wtf, azt hittem én rúgtam be túlságosan, de nem, tényleg ez ment. Kiderült, hogy a seggbekönyök videó (amiről majd később írok Zsoltival kapcsolatban) alá Edith Piaf szolgáltatta a valódi érzékiséget igen jól megfogó zenei alátétet.

Ezután ugye előkerült a puruttya blog, estimese gyerekeknek: Korgoth of Barbaria, angol tudással rendelkezőknek kötelező! Egy rész készült belőle, szerencsére elég hosszú, de azóta is lázadnak a világ országai, hogy továbbiakat akarnak. Reméljük, valóban kapunk még majd ebből az üdítő meséből. Picúr a vele folytatott interurbán msn-beszélgetés során jelezte, hogy ne hagyjuk le a tracklistről a "Vampire ficken um halb eis" (A Vámpirok fél egykor basznak) című naív hősi eposzt sem. Ezután nem maradhatott el a "Prinz Eisenschwanz" (Vasfarkú Királyfi) c. tanulságos, és a fiatalság lelki világának épülését igencsak erősen szolgáló videó sem, majd előkerültek a nevetős videók, ezekről már csak linkeket kaptok itt és itt, de a pálmát ez viszi. Az estnek szépen vége lett, én megnéztem még egy rész Dexter-t, majd nekiálltam megírni ezt a szart. Lassan meg el is tiplizek aludni, holnap is nap van, indul a mókuskerék. Előtte még talán rakok egy kapitálisat a wc-kagyló mögé, mert hát nyugtával dícsérd a napot, a többit meg majd legközelebb...

Ja, és azért annyi a link, hogy művelődjetek is, rátok fér a kultúra, bizonyám!