A hétvégén tartottam a már-már hagyományos éves születésnapi kertipartymat. Egy hónappal előre elkezdtem szervezni, hogy összeálljon kik jönnek. A biztonság kedvéért az utolsó héten is kiküldtem még egy részletes levelet. Nagyjából 55-60 ember jelezte, hogy jön. Bevásároltam. Nem kevés pénzért. Az utolsó napon (pénteken) lemondták vagy 20-an, különböző elbaszott indokokra hivatkozva (ha megindokolta egyáltalán). Olyanok akik előtte nap még azt mondták jönnek. Szégyeljétek magatokat! Nagyobb gerinctelenségnek tartom azonban azt, aki azt mondta jön, de nem jött és le se mondta. Az alaphangulatom már szar volt, a buli is szarra sikeredett, úgyhogy a hagyomány ezzel megszakadt. Menjen mindenki oda bulizni ahova akar. Bulizzon azzal akivel akar. Nem beszélve arról, hogy 3 baráti társaság volt megint ezen a takony szaron és megint csak a feszültség volt köztük. Vannak olyan emberek, akik már a harmadik évben buliznak együtt, de még egymás nevét sem tudják. Azt hiszem tényleg meg kell szelektálnom, hogy kiket fogok elhívni legközelebb. Talán jobb lesz, ha csak 10-en leszünk, de azok olyan emberek, akik nekem fontosak... És nem foglalkozok azzal, hogy ki sértődik meg, mint ahogy ők se törődnek azzal, hogy szétbasszák azt az estét amire hetek óta készülök. A kibaszott naiv kurva fajtámat, hogy még mindig hiszek abban, hogy az emberek meg tudnak változni...

Viccesnek tartom azt is, hogy egyesek nem veszik észre, hogy mikor kéne haza menni és mikor van vége a bulinak. Nem beszélve arról, hogy ha látják, hogy pakolok és megszakadok, akkor a napozó ágyból nézve egy idő után megkérdezik, hogy "segítsek valamit?". Ne segíts. Ha nem éred fel ésszel huszon évesen, hogy segítened kéne, hanem megkérdezed, akkor ne segíts. A másik pedig,hogy ha én viszek valamit egy bulira, akkor azt ott is hagyom. Ha nem mondja a házigazda, hogy elviheted, mert nem tudok vele mit csinálni, nekem eszembe nem jutna elvinni amit hoztam, csak azért mert nem fogyott el. Arról nem is beszélve, hogy a másik meg elviszi azt az italt is amit én kaptam a szülinapomra. Meg, hogy kibontja azt az italt amit nekem hoztak ajándékba...

Tanulság:

Vannak még pofátlan, gerinctelen és jellemtelen emberek. Sajnos túl sokan is... (körülöttem)

Konklúzió:

Válogasd meg, hogy kit engedsz magahoz közel, mert az emberek önzőek és szemrebbenés nélkül taposnak bele a lelkivilágodba...