Tegnap említettem Felhőt, az exkommandós ismerősömet.

Pár hónap után elküldte maga mellől a szkinhedvezér arc, mert Felhő hajlamos volt magát jófejre inni és olyankor mindenkivel haverkodni akart. Ez abban merült ki, hogy két hatalmas kezével terebélyes keblére szorította újdonsült pajtását. Az egyik ilyen alkalommal úgy megölelgette a főnököt, hogy szerencsétlen 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

  Kontakjait kihasználva Felhő beállt portázni a falusi diszkóba. Kollégái a helyi gyurodában edződött bádisok voltak. Sajnos a vörösvári teremből ellopkodták a tárcsákat, ezért legfeljebb 40 kiló súlyt lehetett a gépekre aggatni, ami igencsak behatárolta a fejlődési lehetőségeket. Vakok között a félszemű a király alapon Felhő hamar a kidobók főnökeként feszíthetett a DJ pult mellett. 

Egyik este szóltak neki, hogy gond van pár sráccal, ki kéne menni beszélni velük. Felhő kifele menet odébbrúgott pár darabos mozgású rasztafarit, és megállt a lépcső tetején. Kint egy 30 fős bennszülött csoport toporzékolt. Felhő a lépcső tetejéről lekiabált nekik:

"Te cigány! Mi van kiírva ide?" - és mutatott a feje fölött égtelenkedő, szétmállott cégtáblára.

Az egyik gyerek válaszolt:

"Háaz, ho' Ázsvány, basszájba'!"

"És alá?" - faggatta tovább.

"Há, dizskó!"

"Nemoda... alá!"

"Dikk, csemmi!" - és valóban nem volt alatta semmi.

"BELÉPÉS CSAK FEHÉREKNEK, A KURVA ANYÁD!" - majd előkerült megint a kendermagos kendő és Felhő három nyeszlett kollegájával összecsomagolta a navahók hadsereget.