Az este összeröffentem a barátnőimmel egy kis megbeszélésre.
Megígértem a férjemnek, hogy pontban éjféli 12-kor otthon leszek. De a buli túl jól sikerült, koktél, tánc, még több koktél és az idő elszaladt. Végül hajnali háromra értem haza, mondanom sem kell, hulla részegen... Épp becsuktam magam mögött az ajtót mikor a kurva kakukkos óra rákezdte: KAKUKKKAKUKKKAKUKK.
Mivel tudtam, hogy a férjem fel fog ébredni a zajra gyorsan én is rázendítettem és kakukkoltam még kilencszer. Megúsztam egy veszekedést - gondoltam és büszkeséggel eltöltve eme zseniális ötletért, szép nyugodtan lefeküdtem a férjem mellé. Az utolsó gondolatom elalvás előtt az volt, hogy mennyire okos és fürge eszű vagyok, még a kritikus pillanatokban is feltalálom magam.
Másnap mikor a férjem reggeli közben megkérdezte, hánykor értem haza, lazán válaszoltam, hogy pontosan éjféli 12-kor, ahogy megígértem! Nem szólt semmit, sőt, még kételkedni sem látszott. Na ezt megúsztam, CSODÁS!...gondoltam...mikor megszólalt:
- Apropó, ki kéne cseréltetni a kakukkos órát!
- Igen? Miért szerelmem? - kérdeztem remegve. Mire ő:
- Hááát...az éjjel felébredtem, mikor hármat kakukkolt és a fene tudja, hogy miért vagy hogyan, de utána azt kiabálta, hogy BASSZA MEG!...aztán még négyet kakukkolt és miután végig hányta a folyosót, másik hármat kakukkolt, miközben majd megszakadt a röhögéstől. Utána még egy kakukk, majd botladozás közben rálépett a macskára és összetörte a telefonasztalt a nappaliban. Az utolsó kakukkot már mellettem az ágyban adta ki magából, aztán egy fingás kíséretében egyszerűen elaludt. Ennyi. Mit szólsz hozzá, drágám?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.