Ma az egyik boltban meglattam egy gyonyoru terhes not. Magas volt, szep hosszu haja a vallanal begondorodot, a szemei csillogtak es kecsesen lepkedett a gyumolcsok kozott. Kerek pocija tokeletesen feszitett a fekete-feher kis ruhacska alatt, gyonyoruen kiemelve a no vekony, torekeny testalkatat. Annyira szep latvany volt, hogy nem birtam levenni rola a szemem, igy egy pillanatra osszeakadt a tekintetunk. 

Ram mosolyodott, betette a kosaraba a doboz epret, ami nala volt, majd meg egyszer mosolyogva felnezett es elsetalt a kassza iranyaba. 

Ez a par masodperc bearanyozta a napomat. Majdnem 10 000 kilometert kellett utaznom azert, hogy egy ilyen csodaban lehessen reszem. Hihetetlen.