Mivel ma éjjel elhagyom az országot kb. 3 hónapra Kréta irányába, ezért bizonytalan, hogy mennyire fogom tudni osztani az észt a továbbiakban. 2005-ben mikor ott jártam még nem nagyon volt elterjedve az internet (ahol volt ott is gyakorlatilag szamárral hordták a biteket a központba), ezért inkább elköszönök most egy időre. Azért remélem nem felejtitek el az oldal címét és majd vissza látogattok hetente 1x-2x, mert ha lesz rá lehetőségem mindenképpen meg fogom írni a kinti eseményeket, a már tőlem megszokott stílusban.

Köszönöm, hogy olvastátok a faszságaimat és remélem hamarosan sikerül kintről jelentkeznem.

Huá!

Gondoltam unalmamban felnézek az iwiwre, keresgélni egy két ismerős arcot. Az ismerőseim ismerősei között szörfölgetve azonban rátaláltam pár gyöngyszemre. Itt van egyből Cintia. Már a nevéből is látszik, hogy van benne pár vonóval. Ez nem is lenne akkora baj. Az viszont annál nagyobb, hogy 17 évesen így illegeti magát. A kedves barátai között ráleltem "A hancúrlécet kedvelő fincsi sunák klubbjára". azt hiszem ez kommentárt nem igényel. Nézegettem tovább, de feladtam a 4. oldalon, ahol még mindig csak olyan ismerőseibe botlottam, mint "a legszebb lányok iwiwen" és az ehez hasonló eszméletlen nagy intelligenciát tükröző adatlapok. Vajon miért nem törli ezeket az iwiw? Nem veszíti így el a komolyságát az egész portál? Dehogy! Hiszen ezek is aktív, regisztrált ügyfelek, amik után a hírdetők pénzt fizetnek. Vicces kis világban élünk.

Cintikének írtam levelet. Ha válaszol publikálom.

Elkövettem ma azt a hibát, hogy felmentem egy csetre. Gondolom senkinek nem kell bemutatni, hogy tele van idiótákkal. Azt figyeltem meg, hogy nagyjából három fajta ember megy fel. Az egyik mély depresszióban van és ott próbál barátkozni. Az ilyenek élete általában egy csőd. Vagy ha nem is az, akkor is annak fogják föl. Ők kis ismerősi körrel rendelkeznek és a chattől várják a megoldást. A másik fajta az önmagából kifordult, exaltált, önmagát nyertesnek beállító, esetleg annak látó, nagyszájú ember. Általában persze nem ilyen, hiszen a nyertesek nem szorulnak arra, hogy egy nicknév mögé bújva legyenek "nagyok". (én azt hiszem ide sorolnám be magam) A harmadik és egyben utolsó kategória pedig a normális (mi az?), kiegyensúlyozott életet élő, esetleg unatkozó ember, aki elszörnyülködve figyeli az előző két kategória jelenlétét és a fejét csóválva állapítja meg, hogy többet nem megy ilyen helyre. Valahol az általam felállított kategóriák között mozognak az olyan perverzek (nem feltétlenül szexuálisan értve), akik nem élhetik ki magukat az életben, nem adhatják önmagukat különböző okok miatt.

Ha már ott voltam gondoltam próbálok ismerkedni. 49 nőnek írtam. 21 válaszolt. 2 fiú volt és meleg, a női nevet csaliként használták. 10 a "szia" után nem volt képes többet írni. 6-nak én nem voltam hajlandó egy idő után válaszolni. Egy lány volt akivel elbeszélgettünk pár órát. Mindenféle értelmes és érdekes témáról. Aztán a képcsere után ő is lelépett. Azt hiszem ez se nagyon jött össze.  

A hétvégén tartottam a már-már hagyományos éves születésnapi kertipartymat. Egy hónappal előre elkezdtem szervezni, hogy összeálljon kik jönnek. A biztonság kedvéért az utolsó héten is kiküldtem még egy részletes levelet. Nagyjából 55-60 ember jelezte, hogy jön. Bevásároltam. Nem kevés pénzért. Az utolsó napon (pénteken) lemondták vagy 20-an, különböző elbaszott indokokra hivatkozva (ha megindokolta egyáltalán). Olyanok akik előtte nap még azt mondták jönnek. Szégyeljétek magatokat! Nagyobb gerinctelenségnek tartom azonban azt, aki azt mondta jön, de nem jött és le se mondta. Az alaphangulatom már szar volt, a buli is szarra sikeredett, úgyhogy a hagyomány ezzel megszakadt. Menjen mindenki oda bulizni ahova akar. Bulizzon azzal akivel akar. Nem beszélve arról, hogy 3 baráti társaság volt megint ezen a takony szaron és megint csak a feszültség volt köztük. Vannak olyan emberek, akik már a harmadik évben buliznak együtt, de még egymás nevét sem tudják. Azt hiszem tényleg meg kell szelektálnom, hogy kiket fogok elhívni legközelebb. Talán jobb lesz, ha csak 10-en leszünk, de azok olyan emberek, akik nekem fontosak... És nem foglalkozok azzal, hogy ki sértődik meg, mint ahogy ők se törődnek azzal, hogy szétbasszák azt az estét amire hetek óta készülök. A kibaszott naiv kurva fajtámat, hogy még mindig hiszek abban, hogy az emberek meg tudnak változni...

Viccesnek tartom azt is, hogy egyesek nem veszik észre, hogy mikor kéne haza menni és mikor van vége a bulinak. Nem beszélve arról, hogy ha látják, hogy pakolok és megszakadok, akkor a napozó ágyból nézve egy idő után megkérdezik, hogy "segítsek valamit?". Ne segíts. Ha nem éred fel ésszel huszon évesen, hogy segítened kéne, hanem megkérdezed, akkor ne segíts. A másik pedig,hogy ha én viszek valamit egy bulira, akkor azt ott is hagyom. Ha nem mondja a házigazda, hogy elviheted, mert nem tudok vele mit csinálni, nekem eszembe nem jutna elvinni amit hoztam, csak azért mert nem fogyott el. Arról nem is beszélve, hogy a másik meg elviszi azt az italt is amit én kaptam a szülinapomra. Meg, hogy kibontja azt az italt amit nekem hoztak ajándékba...

Tanulság:

Vannak még pofátlan, gerinctelen és jellemtelen emberek. Sajnos túl sokan is... (körülöttem)

Konklúzió:

Válogasd meg, hogy kit engedsz magahoz közel, mert az emberek önzőek és szemrebbenés nélkül taposnak bele a lelkivilágodba...